2017. augusztus 28., hétfő

Őszi trendek, amiket kár lenne kihagynod!

Mivel sajnos egyre vészesebben közelít a szeptember, és ezzel a divat legfontosabb hónapja, ezért gondoltam megosztom veletek az előttünk álló szezon legfontosabb trendjeit. A szeptember mindig is nagyon fontos szerepet töltött be a divatvilág életében. A legendás Vogue szeptemberi kiadásának címlapján az egyik legnagyobb megtiszteltetés szerepelni. Idén ezt a megtisztelő "címet" nem más kapta meg mint az általam bálványozott Jennifer Lawrence, akivel rögtön több címlapot is készítettek, hiszen ez a 125. september issue. A divat hetek pedig jóformán már verik az ajtónkat, hogy megtudhassuk mit is fogunk jövő tavasszal és nyáron viselni. Talán az egyetlen szívfájdalmam a New York-i utunkkal kapcsolatban, hogy a NYFW pár nappal az érkezésünk előtt fog véget érni. Persze ezt nem panaszkodásként írtam, hiszen így is mesés lesz a világ legizgalmasabb városában eltölteni egy hetet, ebben millió százalékig biztos vagyok! 

A négy J.Law címlap együtt

Az én kedvencem, ha lehet ezt szeretném beszerezni
Nos, de akkor is kezdjünk hozzá az új szezon trendjeinek felfedezéséhez. 

1. Glitteres csizmák

Mióta az Yves Saint Laurent divatház bemutatta a glitteres csizmáit, és a magyar sajtó nagy felháborodására Rihanna másnap már viselte is őket Jézusom, hogy az istenbe képzelte ezt...egyértelmű volt, hogy az ilyen lábbelik uralni fogják az őszi/téli trendeket. Persze az eredeti Yves Saint Laurent csizmát, amire már a megjelenés utáni pillanatban várólista alakult ki, és a bolti ára 10 ezer dollár (kb. 2 600 000 forint) nem sokan engedhetjük meg magunknak, de azért akadnak olcsóbb megoldások is, hogy kövessük ezt a trendet. 


2. Zöld
3. Pink
4. Ezüst

Ezek a csizmák szerintem azért tökéletesek, mert bármilyen egyszerű outfitet fel lehet vele dobni. Mármint képzeljetek el egy teljesen fekete szetthez mennyire vagányul mutatna ez a halványrózsaszín glitteres csizma. Biztos, hogy senki nem mondaná rád, hogy "áh már megint ezt az unalmas feketét hordod". Amit egyébként nem értek, hogy is mondhat bárki, hisz a fekete soha nem unalmas. 

Ugye, hogy mennyire nem unalmas ez a szett?

2. Piros

Ki ne ismerné az untig ismételgetett, minden szezon elején a divatlapok elején villogó kifejezést "a narancssárga az új fekete" vagy "a pink az új fekete" vagy éppen "a fekete az új fekete". Nos ha ezt vesszük alapul, akkor az idei őszi-téli szezon feketéje mindenképp a piros lesz. Megmondom őszintén én ennek nagyon örülök, mert nagyon szeretem a piros színt. A tűzpiorosat. A bordót. A vöröset. Minden árnyalatát, és szerencsére tudom is horda. Valljuk meg, nem mindenki tud egy vérvörös koktélruhát viselni. Ebben a szezonban azonban már nem csak a "kis piros ruha" kerül terítékre, hanem jöhet minden, ami lángol. Akár a teljes szetted is lehet piros, tetőtől-talpig, de ebben az esetben mindenképpen ügyelj arra, hogy csak teljesen egyforma árnyalatú darabokat válassz, mert különben teljesen más hatást érsz el, mint amit szeretnél. 


9. Táska
12. Rúzs

Szóval a piros idén ősszel és télen nagyon fog menni, ami szerintem jó, hiszen télen mindenkinek annyira beszürkül az öltözködése. Vidám lesz egy-egy piros színfoltot felfedezni az utcán a szokásos fekete, szürke esetleg barna kabátok mellett. Persze mondom én mindezt úgy, hogy jóformán nagyon nyáron sem hordok ezeken a színeken kívül mást. Na de majd most a pirossal kivételt teszek! :D 


3. Tollak

Szerintem nagyon sokunknak volt egy olyan korszaka, amikor imádott mindent, amit tollak díszítettek. Nekem legalábbis biztosan. A tollas laptáskától elkezdve amit persze soha az életben nem használtam, de ha akkor nem veszem meg, meg is őrültem volna, a szoknyán keresztül a fülbevalón át, mindenem volt ami tollas. Persze nem ezek a lány kis pihe tollak, hanem kócsagtollak, vagy galamb tollak, vagy isten tudja milyen madárnak a tollazata, ami így visszagondolva elég gagyin nézett ki, de hát akkor az volt a menő... Idén viszont a sokkal lágyabb, és sokkal igényesebb kistesója köszön be, amit szerintem megint előszeretettel fogok viselni. 


Teljesen biztos vagyok benne, hogy ez megint egy nagyon megosztó trend amúgy. Mert amíg egy piros felsőt bárki szívesen felvesz addig nem vagyok biztos benne, hogy túl sokan akarnak például egy ilyen tollpamaccsal díszített papucsban villogni. Hiszen már a Rihanna által a Pumának tervezett szőrös papucs is hatalmas felháborodás tárgya állandó jelleggel a Glamour-onlinenon és egyéb más magyar hmm divatmagazin netes felületén. Mellesleg nekem az egyik kedvenc cipőm pontosan ez a papucs, mert mondhat akárki akármit, főleg úgy, hogy soha még csak fel sem próbálta, mert milyen undorító már bleee, eszméletlenül kényelmes, és igen, én még az utcára is hordom, akár milyen megbotránkoztató is. Ez is egy tipikusan olyan trend, amivel azért vigyázni kell. Mert amíg egy tollas fülbevaló, vagy papucs jópofa, nem biztos, hogy az egész szettemet erre a témára szeretném felépíteni, hogy a végén úgy nézzek ki, mint egy kakadu. Szóval csak csínján bánjunk a tollakkal, és nem lesz semmi gond! 


4. Vintage virágok

A virágok uralma már nagyon régóta tart a divatvilágban. Szinte nem múlik el úgy szezon, hogy valamilyen formában ugyan megújulva, de vissza ne térnének a bájos, nőies minták a kifutókon. Egy virágos ruhával soha nem lehet mellélőni. Mondhatni örök darab. Míg a nyáron a vidám, bohókás, színes virágokat hordtuk előszeretettel, a télre a borúsabb társai köszöntenek be. Hideg színek, könnyed anyagok, ez fogja jellemezni az őszi-téli virágainkat. 


3. Top
7. Táska

Ezt a trendet akkor tudod igazán "kiamxolni" idén, ha egy földig érő, lehetőleg sálgalléros ruhát szerzel be, ami természetesen valami könnyed anyagból, mondjuk muszlinból készült, és sötét virágminta van rajta. Garantáltan te leszel ezzel az összeállítással a legmenőbb a társaságból! 


5. Széles övek

Már a nyár elején elkezdték hódításukat a fűző szerű övek, az őszi szezonra viszont a csatos társuk kerül a porondra. Nem is volt még olyan régen, mikor vagy 15 ilyen öv lapult meg a szekrényemben, mindenhez ezeket hordtam, aztán az őrület szépen lassan lecsengett, de én voltam olyan okos, hogy egy kivételével egy ilyen övet sem dobtam ki. Így most nem kell újra beszereznem őket minden színben méretben és formában, hiszen sajnos már olyan öreg vagyok, hogy ismétli magát a divat. Ami tinikoromban menő volt, most 10 évvel később megint menő lett. A vastag öveket hordhatod ruhához, kabáton kívülre, egy pólóra ráhúzva, mindegy, a lényeg, hogy vastag legyen. 


3. Barna

Szerintem akkor mutat a legjobban, ha egy ruhára vagy kabátra húzza rá kívülről az ember. De nagyon jól tud működni ősszel egy ponchóra rákötve is, mikor még annyira nincs hideg, de már pulcsi nélkül sem lehet eljönni otthonról. Nagyon jól tud még mutatni akkor is, ha a ruháddal megegyező színben keresel egy jó vastag övet. A legjobb pedig az benne, hogy egy teljesen átlagos összeállítást, például egy pólóruhát is annyira fel tud dobni, hogy akár még bulizni is elmehetünk benne. 


Szóval ez lenne a szerintem öt legfontosabb trend, amit most egy csokorba gyűjtöttem nektek az őszre. Remélem tetszett ez a bejegyzés, és tudtam segíteni! Ha tetszett, kérlek iratkozz fel a blogomra, valamint nyugodtan kövess be a Facebookon, az Instagramon és Snapchaten (lilla.samson) is!


2017. augusztus 21., hétfő

Too Much Book Tag

Mivel book tag-el már régen jelentkeztem, ezért úgy döntöttem, hogy a következő bejegyzésem a Too Much Book Tag leg, amire még a kedves @Pepe0810 hívott ki a molyon. Igaz hét hónappal ez előtt, de na, ebből is látszik, hogy amúgy mennyi szabadidőm van...Nos, akkor lássuk is a kérdéseket!

1. Melyik szereplőnek van a legjobb stílusa? 

Ha az öltözködési stílust nézzük, nem igazán tudok olyan szereplőt mondani a könyveimből, akié tetszene. A legtöbb író szerintem nem igazán fordít arra hangsúlyt, hogy felépítse egy-egy karakter ruhatárát. Nekem azért is nehéz erre a kérdésre válaszolnom, mert hatalmas divat-bolond vagyok. Meglepő mi? Ha ne adj isten felbukkan valamelyik könyvben egy divat-imádó karakter, mint mondjuk az aktuális olvasmányomban Lizzie Nichols, akkor ők általában mind a vintage ruhákért rajonganak, ami szép, meg jó, de nekem nem tetszik. Így a választásom Eadlyn Schreave aki maga is olyan trendkövető mint én, ráadásul ő tervezi a saját nem-vintage, hanem nagyon is menő ruháit. Imádom.

2. Könyves szerelme(i)d? 

Hát igen, szerintem egy olyan lány sem létezik, akinek csak egy könyves szerelme lenne. Természetesen nekem is több van. A listám a következő a teljesség igénye nélkül: Braden Carmichael, Brian Oliver (Cinder), Eikko Koskinen, Havas Jon, Josh Bennett, Liam Blackwood, Maxon Screave, Michael Moscovitz, Négyes, Rhett Butler, Robb Stark. Most így hirtelen ennyien lennének a hárememben. 


3. Valaha szeretett szereplő, akit mostanában kezdtél megutálni?

Nem is az, hogy megutálni, hanem inkább már nem értem, mi tetszett benne annyira. Mikor olvastam Az útvesztőt amikor olvastam nagyon-nagyon tetszett, de most így visszagondolva már annyira nem értem, hogy miért...

4. Legnagyobb/leghosszabb könyv a polcodon? 

Szerintem George R. R. Martin - Sárkányok tánca című könyve. Az akkora mint egy féltégla. Bár lehetne még ennél is sokkal hosszabb, mert egyszerűen i-m-á-d-o-m! 


5. A legnehezebb könyv a polcodon? 

Ugyan szerintem lehet, hogy nem vastagabb, mint a fent említett George R.R. Martin könyv, viszont keménytáblás, így jóval nehezebb. Bár a maga 664 oldalával vékonynak épp ezt sem mondanám. Ez pedig az Yves Saint Laurent könyv.

6. Vannak könyves posztereid? 

Végül is, ha úgy vesszük egy van. A bécsi szobám dísze a hatalmas Éhezők Viadala plakát, ami ugyan a filmhez készült, de ugye a film nem létezhetne a könyv nélkül szóval ha úgy vesszük ez egy könyves plakát is.


7. Vannak könyves ékszereid? 

Hát bár imádom a könyveket, meg pl. a Funko-pop figurákat, de az én öltözködési stílusomba nem fér bele bármiféle könyves ékszer. Viszont még februárban Londonban vettem magamnak egy időnyerős kulcstartót, amit imádtam, egészen addig, míg ki nem tört belőle a homokóra, pedig nem valami gagyi utánzatot vettem, hanem az eredetit a 9 és 3/4. vágány boltban :(

8. OTP-d? 

Hát, igazából nekem nincs ilyenem. Nekem mindig jók úgy a dolgok, ahogy az író/írónő megálmodta őket... :)


9. Kedvenc könyvsorozatod? 

A neveletlen hercegnő naplója, A párválasztó, A tűz és jég dala, Az éhezők viadala, Divergent, Gombnyomásra, Harry Potter, Locsifecsi királynő, Négyen egy gatyában

10. Kedvenc filmadaptáció betétdalod? 

Lorde- Yellow flicker beat. Az Éhezők Viadala- A kiválasztott főcímdala. Soha nem tudom megunni. 


11. Egy könyv/történet, aminél azt kívánod, hogy bárcsak folytatódna?

A párválasztó vagy Az Éhezők Viadala. 

12. Kedvenc egykötetes könyv? 

Ó ez nem is kérdés. Az elfújta a szél.


13. Mióta olvasol? 

Mióta az eszemet tudom. Viccet félretéve. Miután megtanultam rendesen olvasni onnantól imádtam a dolgot. Általánosban is én voltam jóformán az egyetlen az osztályban, aki alig várta, hogy havonta egyszer elmenjünk a könyvtárba, és folyton azt tervezgette, hogy melyik könyvet veszi is ki legközelebb. Ennek már vagy 16 éve, szóval mondhatjuk hogy elég régóta.

14. Melyik roxforti házba tartozol? 

Hugrabug. <3


15. Mit keresel egy könyvben? 

Kapcsoljon ki, varázsoljon el, elfelejtsem, hogy már órák óta csak olvasok és olvasok. 

16. Kedvenc idézeted? 

Vajon áll-e még Tara? Vagy az is eltűnt a viharban, amely végigsöpörte egész Georgiát? A kis felhőből, amely négy hónapja tűnt fel a láthatáron, hatalmas vihar lett, tornádó, felkapta és védett életéből erre az elhagyott helyre vetette. Vajon Tarát is elfújta a szél?…


17. Kedvenc író(nő)d?

J.K. Rowling, Meg Cabot, A.O. Esther, Margaret Mitchell.

18. Kedvenc borítód? 

Rengeteg gyönyörű borítójú könyvem van, de valamiért a Flavia de Luce sorozat borítóiba teljesen bele vagyok szerelmesedve. 


19. Akciódús vagy romantikus?

Kettő az egyben nem lehet? Sok akció kis romantikával. 

20. Hova mész, ha valami szomorú történik az egyik könyvedben? 

Sehova. Elmorzsolok egy könnycseppet, és olvasok tovább.


21. Mennyi ideig gyászolsz egy könyvet?

Ha nagyon-nagyon a szívemhez nőtt, akkor még hetekkel utána is szomorú tudok lenni, hogy vége. Ha annyira nem fogott meg, hamar túl teszem magam rajta. 

22. Legkevésbé kedvenc könyved? 

Minden egyes alkalommal, ha rá gondolok rosszul vagyok. Könyvet én még nem gyűlöltem annyira soha, mint Cassandra Clare- Végzet ereklyéi sorozatát. 


23. Pozitív dolgok egy szereplőben?

Ha magabiztos, nem nyafizik sokat, talpraesett. 

24. Negatív dolgok egy szereplőben? 

Ha sokat nyafog, semmit nem tud megoldani egyedül, szerencsétlen, és, bár ez nem negatív tulajdonság, de manapság már minden második könyvben ez van és kissé bosszantó: gyönyörű, de persze fogalma sincs róla, hogy az. 


25. Miért kezdtél el blogolni? 

Mert szeretek vélemény formálni/ alkotni. :)

26. Félelmetes könyv? 

Még egy könyvet sem olvastam, amin féltem volna. Lehet, hogy ha a Holtodiglan előtt nem olvastam volna a könyvet, akkor kicsit parább lett volna, de így nem. Szóval nem, még nem olvastam ilyen jellegű könyvet. 


27. A legutóbbi könyv, ami megsiratott? 

Markus Zusak- A könyvtolvaj.

28. A legutóbbi könyv, amit öt csillagra értékeltél? 

Épp tegnap. Meg Cabot- Locsifecsi királynő. Egyszerűen imádom. 


29. Kedvenc könyvcímed? 

A Mielőtt megismertelek-et én németül olvastam, és szerintem a német címe annyival jobb, és találóbb, így mondjuk ez a kedvenc könyvcímem: Ein ganzes halbes Jahr. 

30. A legutóbbi könyv, amit olvastál?

A legutóbbi, amit kiolvastam az a Locsifecsi királynő.


31. Mit olvasol most épp? 

Amik jelenleg is folyamatban vannak azok pedig a Locsifecsi királynő New Yorkban, valamint a Korfu útikönyv, mivel két hét múlva indulunk nyaralni. 

32. A legutóbbi filmadaptáció, amit láttál? 

Valamelyik nap adta a tévé a Ha maradnékot. Mivel ez az egyik kedvenc könyvem, és a filmet is nagyon szeretem a remek zenék miatt, ezért nem is csoda, hogy ott ragadtam előtte. Most is csodás volt. 


33. Egy szereplő, akivel mindig is beszélni akartál? 

Scarlett O'Hara. Nekem ő a leglegleglegleglegleg.

34. Egy író, akivel mindig is beszélni akartál? 

Rowling.


35. Kedvenc olvasós nasi? 

Nem igazán szoktam nasizni úgy általánosságban sem, így olvasás közben sem. Ha valamit mégis megkívánok ilyenkor, az egy jó forró kakaó. 

36. Egy könyves világ, amiben szívesen élnél? 

Szerintem mint a legtöbb olvasni szerető kortársamnak nekem is az a válaszom, hogy a Harry Potter univerzumban. Hol máshol? 


37. Egy könyves világ, amiben NEM szívesen élnél?

A tűz és jég dalának világában nem élnék túl szívesen, de csak azért, mert úgyis csak három percet tudnék ott létezni, és meghalnék. Ezenkívül a Végzet ereklyéi világában sem élnék túl szívesen, mert akkor meg folyamatosan hánynék az undortól. 

38. A legutóbbi alkalom, amikor megszagoltál egy könyvet?

Tudom, hogy ez sokaknak nagyon furcsa lesz, de én nem szoktam a könyveket szagolgatni. Még akkor sem, amikor újak, mert én nem látom értelmét annak, hogy szagolgassam őket. 


39. Furcsa veszekedések a könyvekben? 

A legutóbbi LOL-könyvben, a Toplistás szerelemben nekem nagyon fura volt, hogy olyan értelmetlen dolgokon vesztek össze folyton a szereplők, majd állandóan bocsánatot kértek, hogy ne haragudj, hogy kihasználtalak stb. Azt hiszem ezt még az értékelésemben is megemlítettem. Kicsit fura volt. 

40. Kedvenc romantikus könyv?

Kezdem unni, hogy folyton ismétlem magam, de ha egyszer ez a kedvencem? Elfújta a szél...


41. Írsz? 

Régen rengeteg fanfictiont írtam, de mára már ebből kinőttem. Bármi mást írni pedig sajnos mostanában nincs időm, pedig nagyon ki tudott kapcsolni a dolog.

42. Kedvenc varázstárgy? 

Varázspálca.


43. Quidditch posztod?

Néző a lelátón. 

44. Egy zene, amiről egy könyv jut az eszedbe? 

Hú, hát már említettem a Yellow Flicker Beat-et, arról mindig Az Éhezők Viadal jut eszembe, mindegy, hogy a könyvről, vagy a filmről van szó. Más dal most így hirtelen nem ugrik be. 


45. Kedvenc könyves közösségi oldal?


46. Használod?

Mondhatni elég aktívan :)


47. Kedvenc Fandom? 

Az összes kedvenc könyvem fandomja a kedvenc fandomom igazából. 

48. Hány könyved van?

Meglehetősen sok, főleg az utóbbi időben gyarapodott a könyvtáram. Jelen pillanatban összesen 310 példányom van. 

Szóval ennyi lett volna a Too Much Book Tag, remélem mindnekinek tetszett. Kihívni senkit nem hívok ki, ha valakinek megtetszett egészen nyugodtan töltse ki. Csodás napot mindenkinek, és kérlek iratkozzatok fel a blogomra, valamint kövessetek be az Instagramon, a Facebookon, és a Snapchaten (lilla.samson) is, ha van kedvetek! :) 






2017. augusztus 9., szerda

Július-Agusztusi wishlist

Mivel kis túlzással az InStyle lassacskán már csak negyed évente jelenik meg, ezért most egy július-augusztusi összevont kívánságlistával jöttem. Igen, tudom, hogy a júliusnak sajnos  már búcsút is intettünk, de egyszerűen eddig szinte folyton úton voltam, és nem volt időm átböngészni az újságot. Lehet, ha ezt nézzük jobb is, hogy most már szinte állandóan kéthavi lapot kapunk...

Mivel azért még mindig ezerrel tombol a nyár, és remélem, hogy szeptemberben megint csodás Vénasszonyok nyara vár ránk, ezért nyugodt szívvel tettem fel ezt a csodás nyári ruhát a listámra. Bár a sárga szín nem igazán az én színem, de ez a csíkos kis ruci azonnal rabul ejtette a szívemet. Szerintem annyira vidám és nyári, hogy már látom is magam benne, ahogy Korfun ebben sétálgatok a tengerparton! Amúgy ezt a darabot egyből le is csekkoltam a Bershka honlapján, és nagy örömömre a leárazott termékek között bukkantam rá, így 8000 forint helyett 2000-ért sikerült is beszereznem, ami azért szerintem sokkal jobban megéri. Tegnap már meg is jött, így holnap szerintem fel is avatom. Nagyon elégedett vagyok vele, mert bár az újságban amúgy citromsárgának tűnt a színe, hál istennek inkább egy ilyen nagyon halvány, inkább arany árnyalatú sárga, ami számomra sokkal jobban kombinálható, és annyira nem is áll borzasztóan mint egy citromsárga. Ebben az esetben örültem nagyon, hogy az InStyle képeken az esetek 90%-ban élénkebbek a színek, mint végül a valódi termék!

A chokereket idén nyáron a hatalmas karika fülbevalók hivatottak felváltani, bár itthon még nem annyira érzékelhető a nagy hoop earring láz, azért külföldi divatbloggerek már mind lecserélték a nyakörv-nyakláncot a hatalmas karikafülbevalókra. Amúgy szerintem ez egy olyan trend, amit a már említett nyakláncokkal ellentétben sajnos nem tud mindenki viselni. A múltkor néztem az egyik külföldi vlogger talán Zoella videóját, már nem emlékszem pontosan, és valami borzalmasan állt neki a karika fülbevaló. Nekem sem a legjobb amúgy, de ennek ellenére beszereztem ez a darabot, mert nagyon megtetszett. Nem túl nagy, nem túl nehéz, mint a legtöbb ilyen fülbevaló, szóval látok rá esélyt, hogy egy-két óránál esetleg többet is kibírjak benne. Amúgy én mindig is inkább egy feltűnő fülbevaló mellett tettem le a voksomat, mint egy choker vagy bármilyen más nyaklánc mellett, szóval ez a trend ilyen szempontból tökéletesen kedvez nekem. Pár évvel ez előtt nyáron beszereztem egy olyan igazi hatalmas nagy "R'n'b"-s aranyozott karika fülbevalót, hát az valami szerelem volt első látásra, viszont egyszerűen annyira nehéz, hogy pár óránál tovább sajnos tényleg lehetetlenség meghordani, mert annyira elkezd fájni... Remélem ezzel nagyobb szerencsém lesz...

Engem idén nyáron ez a pizsama-hatású-dolgokat-viseljünk-bátran-az-utcára-trend kilóra megvett. Ez megint egy nagyon megosztó dolog tud lenni szerintem, a legtöbb ember nem szívesen vesz fel az utcára olyan darabokat amik úgy néznek ki mint egy hálóruha, de szerintem baromi menő. Ez a short bár eredetileg  trópusi mintás, de azt nem találtam meg a neten nagyon megtetszett. Iszonyatosan kényelmes, és könnyű viselet ezeken a forró nyári napokon, és ugyan úgy megállja a helyét egy laza Balaton-parti séta alkalmával, mint ha valami csinosabb/kiöltözősebb program van betervezve az embernek, minden csak annak a kérdése, hogy mivel is párosítjuk ezt a nem hétköznapi darabot. Bár 7000 forintot azért "kicsit" sokallok egy ilyen nadrágért, de megsúgom, mára már ez is a leárazott termékek között van, és 2000 forintért lehet beszerezni, ami azért sokkal barátságosabban hangzik, mint a 7000...

Axente Gréti egyszerűen olyan gyönyörű ezen a képen, hogy muszáj volt beleszerkesztenem. Ez a csíkos Zara ruha annyira vagány! Megmondom őszintén utána kellett néznem, hogy a modell a neten most akkor hogyan is viseli ezt a ruhát, mert annyira rajta a kötő, meg a mindenféle madzag, hogy először nem tudtam felvenni igen, már beszereztem, és nem bántam meg!. Nagyon szeretem az olyan ruhákat, amikben van egy kis "csavar. Szerintem ez a ruha kifejezetten unalmas lenne, ha csak egy sima félvállas darab lenne, de ezzel a rafinált megoldással nagyon vagány szetteket lehet vele összeállítani. Amúgy a mai napig nem tudom eldönteni, hogy sötéték/fehér vagy fekete/fehér a ruha színe, de inkább kéknek mondanám szerintem. Nagy bónusz még, hogy pont a bal ujja van meghagyva, ami nekem azért jó, mert tavaly a biciklis esésem következtében a bal vállam sérült meg, és egy elég nagy felület új bőr van rajta, amit annyira nem szeretek kitenni a tűző napnak, és ez a ruha pont ott takarja el. Külön öröm, hogy mire összeállítottam a kívánságlistámat, már ez a ruha is le volt árazva, így 8000 forint helyett ezt is 2000-ért szerezhettem be, ami azért sokkal jobban hangzik!

Bár ez a palazzo nadrág is vagány, eredetileg nem őt néztem ki, de sajnos az a darab már sem a boltokban, sem online nem fellelhető, így ő került be a kívánságlistámba. Ez a nadrág is egy  olyan darab, mint a rövidnaci, elég pizsama-szerű hatást kelt, így szerelem volt első látásra. Palazzo nadrágot viszont tényleg nem hordhat sajnos akár ki, hiszen mivel a nadrág nagyon hosszú, ezért a magas, hosszú lábú lányok tudják igazán bátran viselni. Az ilyen nadrágok nyáron is kellemes viseletek tudnak lenni, hiszen nagyon könnyű, lehelet vékony anyagból készültek, ami nem olvad rá az emberre a negyven fokban sem, este pedig kész főnyeremény, hiszen azért éjszaka még a legnagyobb kánikulában is lehűl valamennyire a levegő. Ezt a szettet így ahogy megszerkesztettem képes lennék elfogadni, szerintem annyira menő ezzel a babakék magassarkúval, és a bohém felsővel. Ha nektek is tetszenek a palazzo nadrágok, és szeretnétek beszerezni egyet, én azt javaslom, mindenképp magassarkúval vegyétek fel, még ha magasabbak is vagytok, mert iszonyatosan megnyújtja így a lábakat, ami nagyon szexi! Egy lapos cipővel kicsit slampos hatást kelthet! 

Nektek melyik darab tetszik a legjobban a felsoroltak közül? Remélem tetszett a bejegyzés! Legyen csodás hetetek! Kérlek iratkozzatok fel a blogomra, és kövessetek be a többi közösségi médiás felületemen is, ha van kedvetek: Facebook, Instagram, Snapchat (lilla.samson)! Ja igen, és amíg el nem felejtem, ezt értem R'n'B-s fülbevaló alatt. Volt egy időszak, mikor minden ilyen klipben ilyen fülbevalót hordtak a csajok, vagy nem? Nekem baromira tetszik minden esetre :D 



2017. augusztus 4., péntek

Milánó 2017

Idén nyáron szerettem volna valami különlegeset csinálni a születésnapom alkalmából, így a barátnőimmel, és a barátommal úgy döntöttünk, hogy felkerekedünk, és egy egynapos kirándulás keretében bejárjuk Milánót. Én ezt megelőzően már háromszor is jártam a városban, így mondhatni, hogy aránylag jól kiismerem magam. Aki követi a Facebookon az Utazómajmot, biztos számtalanszor találkozott már ilyen egy napos ajánlattal. Nos azt kell mondjam, ha az ember tényleg csak a nevezetességekre megy, nem szeretne vásárolni, csak úgy császkálni az utcákon, vagy nyugiban leülni meginni egy Aperolt, vagy épp megenni egy pizzát, akkor egy nap Milánóra teljes mértékben elég. Ha viszont kicsit át szeretné érezni az olasz nagyváros hangulatát, és nem csak végigrohanni mindenen, akkor érdemes két-három napot eltölteni Milánóban. A járat korán, hat óra körül indul a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérről, és alig 1 óra 20 perc alatt már meg is érkezik Milánó Malpensa állomásra. Ha az ember csak egy napra utazik, nem kell bajlódnia a csomagfelvétellel, máris indulhat megkeresni a reptéri transzfert. Mi eddig minden alkalommal a Malpensa Expresszt választottuk. Ugyan ez némiképp drágább, mint ha a buszos megoldást választanánk, de gyorsabb, hiszen egy vonatnak nem kell ácsorognia az erős olasz forgalomban, csak egyenesen bevisz a városba. Ha a városközpontban szeretnél kilyukadni akkor a Milano- Cadorna állomáson kell leszállnod, és nem a becsapós Milano- Centralen, mert az előbbi a városközpont. Vagyis onnan 10 perc sétára. A vonatok fél óránként közlekednek, és a jegyet elővételben meg lehet venni a visszafele útra is, de csak ha tudod, hogy melyik nap érkezel vissza. Ha retúr jegyet vásárolsz az 20 euró, egy útra 14. A vonatút a városig nagyjából 40-50 percet vesz igénybe. 

Mi vettünk tömegközlekedés jegyet is, de nem lett volna annyira létszükséglet, hiszen szinte minden megközelíthető egy pár perces sétával. A vasútállomásról gyalog indultunk meg a központ felé. Első állomásunk a Castello Sfozresco volt. A kastély a 15. században épült, és a milánói hercegek rezidenciájaként szolgált. A vár mögött hatalmas park is található, ahol kellemesen el lehet ücsörögni, sétálgatni, ha van rá az embernek ideje. Külön érdekesség, hogy egy Petőfi Sándorról elkeresztelt sétány is helyett kapott a hatalmas létesítményben. Ezen a reptérre való visszaindulás előtt végig sétáltunk, így most már elmondhatjuk: ez is megvolt. Ha több napot tölt az ember Milánóban érdemes a várra több időt is szánni, nem csak kívülről megcsodálni, plusz a parkban sétálgatni, hiszen a létesítmény több múzeumnak is otthont ad. Plusz egy kis tipp: a várban ingyenesen használható WC is van, ami annak ellenére, hogy díjmentes nagyon tiszta, és kulturált, tehát nyugodtan igénybe lehet venni. A mi egyik első utunk is a mellékhelyiségbe vezetett! A vártól egyenes út vezet a Dóm  térre, ami nem meglepő módon Milánó legnagyobb látványossága. Ahányszor a városban járok, ez a csodás építmény minden egyes alkalommal ugyan úgy lenyűgöz. Egyszerűen annyira felfoghatatlan számomra, és nem csak a milánói dómmal kapcsolatban, hanem az összes régi épülettel,  hogyan voltak képesek az akkori korok emberei ilyen építészeti remekeket létrehozni, a mai modern technika nélkül? 

Ugyan én az indulás előtti napokban rákerestem, hogy lehet-e jegyet venni a Dómba/dóm tetejére az interneten keresztül is, de nem találtam rá lehetőséget, amit kicsit furának találtam. Ha az ember Milánóban van szerintem egyetlen egy program van, ami tényleg kihagyhatatlan, mégpedig felkapaszkodni a Dóm tetejére. Nem csak a csodálatos kilátás miatt, ami az egész városra nyílik, hanem mert egyszerűen fantasztikus érzés ennek a hatalmas építménynek a tetején sétálni. Közelről megcsodálhatjuk a csipkézett tornyokat, a rengeteg vízköpőt, és annyit sétálgathatunk a tetőn, amennyit nem szégyellünk. És persze nem utolsó sorban a kilátás is lenyűgöző. Utolsó látogatásunk óta kicsit megváltozott a rendszer, ugyanis akkor egy a Dóm bal oldalán lévő kis bódéból lehetett jegyet venni, megközelítőleg három perc alatt. Most viszont az egész átkerült az úgynevezett Dóm shop-ba, ahol már reggel tízkor az épület előtt kígyózott a sor vége, ami mondjuk elég hamar ment, de csak ekkor jött a meglepetés. Az első sorbaállás azért volt, hogy kapjunk egy sorszámot, hogy még egyszer sorban állhassunk. Jól ki van ez találva, hisz, mikor mi heten megkaptunk a sorszámunkat még 142-en voltak előttünk, és mondanom sem kell iszonyatosan lassan haladt a művelet. Megkérdeztük, legalább egy óra míg sorra kerülünk. Az egy óra alatt az ember nézelődik a shopban a cukibbnál-cukibb, de értelmetlenebbnél-értelmetlenebb dolgok között, és kényszert érez, hogy vigyen valamit az agyonárazott termékek közül szuvenírnek, mert miért ne? Hál istennek a barátom leleményes volt, és megkérdezte az információs pultban a hölgyet, hogy valahogy nem lenne-e lehetséges online megvásárolni a jegyet. De lehetséges volt. Persze még véletlenül sem a Dóm hivatalos honlapján, ahol én keresgéltem napokig, hanem egy Tiqets nevű honlapon. Ha valaki fel szeretni menni a Dóm tetejére, vagy akár csak magába a Dómba, mindenképp azt ajánlom, hogy vegye meg előre a jegyet, mert borzalmasan sokat kell várakozni, és ha csak egy napra megy az ember máris rengeteg értékes órát/percet elveszteget a sorbanállásal, hiszen ha megvan a jegy, az nem azt jelenti, hogy egyből mehetsz is be a Dómba, hanem még ott is sorba kell állnod legalább fél órát. A tűző napon. 

Két lehetőség van feljutni az épület tetejére, vagy lépcsővel, vagy lifttel. Ha az előbbit választja az ember, az 13 euró, de ebben benne van a Dómba való bejutás, az alsó ásatási részhez, plusz a Dóm Múzeumba is, ami aznap mikor mi mentünk, amúgy nem volt nyitva, de visszamehettünk volna másnap is, ugyanis nem muszáj egyszerre felhasználni a jegyeket. A liftes verzió 16 euró, de szerintem egyáltalán nem gáz a lépcsőzés, legalábbis a bécsi Stephansdom Südturmjában való eljutáshoz képest még "chillesnek" is mondanám. Belehalni legalábbis senki nem fog. Annyira kellemetlenül nem is szűk, mint a másik említett templomba a feljáró, és nem is olyan rengeteg lépcsőfok. Fent aztán bárhol megpihenhet az ember, és rengeteg képet lehet készíteni minden egyes irányból, szögből. Nekem az tetszik az egészben a legjobban, hogy Milánónak is van egy modern, felhőkarcolós része, amire a Dóm- teraszról tökéletes kilátás nyílik. Nagyon szeretem, amikor egy városban ilyen szépen megfér egymás mellett a régi és az új. Mikor fent van az ember, és gyönyörködik a kilátásban kicsit olyan érzése van, mintha a tornyok tetején ácsorgó szobrok felügyelnék a város hétköznapjait. Mintha őrködnének az emberek felett. Nagyon szép. Annyi viszont szent, hogy 30 fok felett nem egy leányálom a Dóm tetején császkálni. A márvány iszonyatos erővel ontja magából a forróságot, és ha hozzávesszük azt is, hogy az ember előtte még megmászott jó pár lépcsőfokot is, hamar ki lehet fogyni a szuszból. Ez amúgy összességében az egész városnézésre igaz. Én egy tipikusan olyan ember vagyok, aki imádja a meleget, és nem zavarja a 40 fok sem, viszont Milánóban eddig mind a négy alkalommal olyan rekkenő hőség volt, hogy jövőre a családommal biztos, hogy tavasszal, vagy ősszel fogunk visszamenni, mert ha az ember csak egy napra megy, nagyon sokat ki tud venni a lelkesedéséből, hogy folyamatosan folyik a szeme között a víz, plusz iszonyatosan megterhelő is a szervezetnek. 

A Dóm után egy olyan program következett, ami nekünk eddig minden alkalommal kimaradt, bár igazából nem tudom, hogy miért. A Galleria Vittorio Emanuele II.- ben kapott helyett egy Aperol Terazze nevezetű hely, ami a híres-nevezetes olasz italkülönlegességre az Aperolra szakosodott. Nem mondom, hogy olcsó mulatság, hiszen a 15 fajta Aperol közül mindegyik 9 euróba kerül, de ha azt veszi az ember, hogy ez egy olyan hely, ahol tényleg csak ezzel foglalkoznak, plusz Milánó amúgy sem az olcsóságáról híres város, valamint a reptéren 13 euró egy pohár ilyen ital, akkor szerintem annyira már nem is gáz. A látvány pedig ismételten megint csak felülmúlhatatlan, hiszen éppen a Dómra lát rá az ember. Amúgy a személyzet hihetetlenül kedves, poénkodnak, nem éreztetik azt az emberrel, hogy turisták ide aztán be nem jöhetnek, pedig azért elég posh egy hely. Mialatt ott voltunk egy lány folyamatosan kis snakcekkel mászkált fel-alá, amiből annyit lehetett venni, amennyit szerettél, de nem lett külön felszámítva, mert alapból jár minden rendelés mellé. A hely ugyan folyamatosan tele volt, de nem kaptunk bosszankodó pillantásokat, hogy 3 perccel az italunk elfogyasztása után még ott voltunk, és fényképeket csináltunk. Sőt, akkor sem, amikor a végén mind a heten külön akartunk fizetni, mindenki máshogy (kártya, vagy nagy címletű pénz), hanem a pincér srác együtt nevetgélt velünk, és poénos megjegyzéseket tett, ami szerintem sok pluszt hozzáad egy hely megítéléséhez. Innen még gyorsan beugrottunk magába a Galleria Vittorio Emanuele II.-be képeket csinálni, de a sarkunkon háromszor körbefordulni nem jutott időnk, mert az étterem ahol ebédelni szerettünk volna jó olasz szokáshoz híven háromkor kszült sziesztára, így csipkednünk kellett magunkat. 

Ha már Olaszország akkor ugye pizza. Szerintem itthon kevésbé közismert tény, hogy egy igazán jó olasz étteremben, ahol tészta van, ott nem árulnak pizzát, ahol pizza, ott nem árulnak tésztát és fordítva. Valamint pizzát is csak olyan helyen érdemes (szerintem) enni, ahol két fajtánál (Marinara és Margaritha) nem árulnak többet, mert az ilyen helyeken biztos, hogy igazi olasz pizzát kap az ember, ami semmivel össze nem hasonlítható. Már többször írtam, hogy mielőtt elutazunk valahova, mindig tájékozódunk a TripAdvisoron étkezés ügyileg, mit ajánl a többi turista, mit nem, stb. Így esett a választásunk a Piz. nevű helyre, ami a fent említett kritériumoknak egy az egyben megfelelt, és mit ne mondjak, csöppet sem távoztunk csalódottan, sőt! Mikor odaértünk, még javában csúcsidő volt, és hetünket nem tudtak leültetni, így várnunk kellett, de tényleg csak maximum 1-2 percet. Ezt úgy kompenzálták, hogy mindannyian kaptunk egy-egy pohár proseccot, ami a nagy hőségben jól is esett, ugyanis jéghideg volt ,és nagyon finom. Tényleg nem kellett sokat várnunk, maximum pár percet, és már helyet is kaptunk, persze a csúcs miatt csak két külön asztalhoz tudtak minket leültetni, de túl tudtuk élni a dolgot, úgy értem, egyáltalán nem volt gond vagy ilyesmi. Az étlap természetesen csak és kizárólag olaszul volt, két fajta pizzával, és pár desszerttel, valamint borokkal, meg alkoholmentes italokkal. Én itthon is, meg bárhol mindig Margaritha pizzát eszek, így most is arra esett a választásom. Szerintem a kép mindent elmond. Azt, hogy mind a 10 ujjamat megnyaltam utána, enyhe kifejezés! Volt olyan finom, mint a méltán híres nápolyi Da Michele pizzéria, az olasz pizza fellegvára. Szóval ha valaki Milánóban jár, és egy igazán finom pizzát szeretne enni, teljes szívemből ajánlom neki ezt a helyet, ugyanis nem véletlenül a 17. legjobb étterem egész Milánóban a TripAdvisor felhasználók értékelései alapján!

Ebéd után kicsit mindenki megtümmedt azért, így következő, állomásunk a Navigli negyed volt. Milánó ezen városrésze az éjszakai élet központja, tele éttermekkel, bárokkal stb. És mindez a folyó partján. Ha valaki több napot tölt a városban, és egyik este a Navigli-ben szeretne vacsorázni, majd szórakozni mindenképpen készüljön szúnyogriasztó-srpayvel ugyanis én az első látogatásunk alkalmával másnapra úgy néztem ki, mint aki a világ legdurvább bárányhimlőjével küzd, és nem mellesleg rendesen fájt is, mert az egész lábam szára egy nagy egybefüggő szúnyogcsípés volt. Ennek ellenére, nekem ez az egyik kedvenc részem a városban, hiszen nagyon hangulatos a rengeteg tipik kockás terítős olasz étterem, a kis grissinis-köcsöggel a folyóparton. Nem mellesleg itt található Milánó legjobb fagyizója, amit a világért ki nem hagytunk volna a LatteNeve. Az olasz fagyi szerintem már önmagában egy fogalom, mint az olasz pizza, vagy az olasz tészta. Bár nincsenek ilyen beállítottságaim, de a fagyizó egy vegán fagyizó ráadásul, szóval tényleg bárki tud magának legalább egy gombócnyi fagyit találni. A kínálat mondanom sem kell hatalmas, viszont plusz pirospont, hogy minden egyes ízt meg lehet kóstolni, ami azét nagyban megkönnyíti a döntést. Én imádok mindent ami bazsalikomos, így a bazsalikom-lime valamint a málna ízek mellett döntöttem, és esküszöm, ilyen finom fagyit még életemben nem ettem. A barátom pedig a 70%-os csokit választotta, ami szintén baromi finom volt. Amúgy négy fajta csokifagyi közül lehetett választani, 70, 90%-os étcsoki, tejcsoki, és a negyedikre sajnos nem emlékszem, de tutifix, hogy volt még egy. 

A Navigliben való csavargás után úgy döntöttünk, hogy egy óra szabadfoglalkozást még beiktatunk a nap végére, mert mi be szerettünk volna menni pár boltba, a többiek pedig szuveníreket vásárolni, ami nekünk már tucatszámra van itthon, szóval különváltlak útjaink. Összességében egy csodálatos napot töltöttünk Milánóban, mindenki nagyon jól érezte magát, viszont a hazainduláskor több mint két órát késett a gépünk, ami összességében nem sok, de ha azt vesszük, hogy az út maga csak 1 óra 20 perc lett volna akkor már igen, ha pedig azt, hogy mindannyian hajnali háromkor keltünk, akkor pedig már borzasztóan sok. Jövőre mindenképp meg szeretnénk ismételni a kirándulást, de akkor vagy ott alszunk, vagy pedig egy másik várost fogunk felkeresni. Viszont az egyik legfontosabb tipp, amit ajánlani tudok, ha csak egy napra utaztok, semmiképp ne nyáron a legnagyobb melegek idején, főleg, ha alapból sem bírjátok olyan jól a meleget, mert egész nap talpon lenni és a várost róni, úgy, hogy reggeli is este is egy repülőút vár az emberre, nagyon fárasztó! És akkor íme még egy két kép a csodás kirándulásból!

Ugye, hogy olyan, mintha őrködnének? 

Régi és új, tökéletes összhangja

Gallerie Vittorio Emanuele II. 

Squad


Ez az egyik kedvenc képemaz egész útról

Regcsi <3

Best lakótárs ever :D 


Ha tetszett a poszt, kérlek iratkozz fel a blogomra, és kövess be a többi közösségi média felületen is Facebook, Instagram, Snapchat (lilla.samson)! További kellemes napot nektek!