2017. október 16., hétfő

Október wishlist

Így október közepe felé már jócskán benne járunk az őszben, de szerintem azért eddig egész kíméletes volt hozzánk az időjárás. Bár reggelente már hűvös van, és elkél a kabát, azért napközben a legtöbbször még szépen süt a nap, és elég egy pulcsi is. Épp ezért eddig nem is volt olyan égető szükségem egy-két őszi ruhadarab beszerezésére, hiszen sokszor még bőven elég a bőrdzseki vagy a ballonkabát. Viszont ahogy egyre jobban közeledünk a november felé, egyre jobban közelednek az igazi nyálkás őszi napok, így össze is állítottam az októberi kívánságlistámat, amin sajnos már bokacsizmák, és hosszúujjú felsők szerepelnek...

Az első pont a listámon egy Zara blúz, ami szinte biztos vagyok benne, hogy sokak számára meglehetősen megosztó. Az újságban mikor megláttam róla a képet, az volt az első gondolatom, hogy ez annyira ronda, hogy már szép. A második meg az, hogy ezt rajtam kívül tutira nem venné fel senki. Magában a blúzban nem lenne semmi extra, egy sima, fehér oversize felső, amim talán hátul egy ici-picit hosszabb mint elől, és ennyi. Igen ám, de itt jön a csavar. Ugyanis saját anyagából két hatalmas fodor van rávarrva, valamint zsebszerűen ezek a fura színes rojtok is rá vannak varrva. Egészen abszurd, de számomra valamiért mégis működik. Amikor kinézek egy-egy darabot már mindig előre vizionálom, hogy melyik már meglévő ruhámmal fogom tudni hordani, és egyből elképzeltem magam benne egy magas-derekú fekete farmerrel, meg magassarkú csizmával, vagány nem? Egy fehér blúzzal/inggel amúgy sem nagyon lehet mellé lőni, hiszen az mindig divat. Egyedül anyukám szörnyülködött el mikor meglátta, de ő is csak azért, hogy "na és ezt mégis, hogy fogom kimosni". Igen, anyukám mos rám. Ha nektek is tetszik ez a "ronda és finom" ing ITT tudjátok beszerezni. 

Valahogy nem kezdődhet meg úgy őszi szezon, hogy be ne szereznék egy új fekete bokacsizmát, amit aztán "rongyosra" hordok a télen. Nálam valahogy a két véglet létezik, vagy Moonbootban mászkálok mindenhova (https://www.instagram.com/p/_yv6VUiByo/?taken-by=bonbonkiralylany) vagy pedig bokacsizmában űzöm-hajtom egész télen- Átmenet nincs. Nem szeretem a "normális" csizma méretet. Mikor ez a félig bársony-félig bőr Zara csizmát megláttam az újságban, azonnal beleszerettem. Egyszerre elegáns és sportos, nem lehet vele mellélőni, egyszerűen egy ilyen csizma tényleg mindennel kombinálható. Mondjuk azért buliba nem venném fel, mert ott egyből szétrúgnák, de azon kívül bárhova. Amúgy is ezek a lovagló-csizma fazonú cipők számomra nagy szerelme, egyrészt a lovaglás miatt, másrészt pedig mert nagyon nőiesek, és finomak. Ezen felül pedig tényleg egy igazán kényelmes, "végig tudod rohangálni benne az egész napot" darab. Ha nektek is tetszik ez a csizma ITT be tudjátok szerezni! Most már le is van árazva.

Aki kicsit is nyitott szemmel mászkál az utcán, vagy a fast fashion üzletekben észre vehette, hogy idén ősszel a csapból is a szürke kockás minta folyik. Főként blézerek, és elegáns nadrágok formájában hódította meg a boltok polcait, de el lehet csípni belőle tulajdonképpen mindent. Megmondom őszintén, én nem vagyok egy nagy blézeres, mert kabát alatt utálom hordani, az az időszak meg, amíg a nyárból ősz lesz, és hordani lehetne egy ilyen ruhadarabot manapság már nagyon lerövidült. Épp ezért nincs is sok blézer a ruhatáramban, sokkal inkább pulóver párti vagyok. Ennek ellenére ezek a kockás darabok annyira megtetszettek, hogy úgy éreztem, fejet kell hajtanom a divat csábításának, és ellent kell mondanom saját magamnak. Az igazság az, hogy egy ilyen darab akár hosszú távon is jó befektetés, hiszen ha egyszer esetleg irodai munkát kéne végeznem, oda sajnos elengedhetetlen egy-egy ilyen kifinomultabb darab is. Mondjuk érdemes jól körül nézni a boltok polcain fogasain, hiszen a legtöbb inditex üzlet szinte teljesen ugyan azokat a darabokat kínálja, és én most belefutottam egy érdekes jelenségbe. Az eredeti blézer, amit kinéztem a Mangoban teljesen ugyan az volt, mint a képen látható, 19990 forintért. Végül a H&M honlapján rábukkantam erre, amint látjátok 14990 forintért. Természetesen Zalaegerszegen nem lehetett kapni, rendelni pedig nem akartam, a postaköltség miatt, gondoltam megnézem Bécsben. Igen ám, ott viszont ugyan ez a blézer 70(!!!) euróba került... Azt eddig is tudtam, hogy az osztrák H&M jóval drágább mint a magyar de azért ez durva volt. Végül a kereső hadjáratom nagyon sikeresen zárult, hiszen szinte ugyan ezt a blézert annyi a különbség, hogy nem két, hanem egy soros 45 euróért tudtam végül beszerezni a Bershkában NADRÁGGAL EGYÜTT. Szóval érdemes mindig több helyen megnézni a kívánt terméket, mert könnyen előfordulhat, hogy ugyan ilyen szerencsétek lesz.

A másik ruhadarab ami szembe tűnhet annak, aki nyitott szemmel jár-kel. Az a nem tudom mi a hivatalos megnevezése de a legtöbb üzletnek a honlapján "nautical cap"-ként szerepel szóval legyen tengerész-sapka. Az influencer-lányok instagramja már régebb óta tele van vele, és egy ideje már az otthoni boltok polcain is fel lehet fedezni őket. Idén ősszel egyértelműen ők uralják a terepet a kalapok előtt. Mivel én kalapot is nagyon-nagyon szeretek hordani, ezért nem is kérdés, hogy ez a típusú fejfedő is belopta magát a szívembe. Vagány, de mégis csinos, és könnyen párosítható bármilyen ruhadarabbal. A durva amúgy az, hogy az ilyen stílusú sapkák már voltak divatban az én emlékezetem óta is, tehát most kapott el másodszor a láz, hogy ezeket hordjam. Anyukám ígéretet tett rá, hogy felkutatja nekem az "eredeti" ilyen sapkámat, amit még akkor hordtam, mikor általános iskolás koromban divatba jött ez a fejfedő. Soha nem felejtem el, szerintem erre a pillanatra vezethető vissza a divat iránti rajongásom, egyik osztálytársam ugyanis akkor azt mondta nekem: "Lilla észrevetted, hogy mióta ilyen sapkát hordasz, mindenkinek ilyen lett. Te vagy a suli divatdiktátora." Nem viccelek. Ez az eset szóról-szóra így történt. Szerintem amíg élek nem felejtem el :D Ha ti is szeretnétek ilyen sapkát, akkor ITT tudjátok beszerezni.

Vannak trendek, amik néha még számomra is teljesen indokolatlanok, és érthetetlenek, de sokszor annyira ronda valami, és annyira "ezt rajtam kívül tutira senki nem venné fel", hogy már csak ezért is bele szoktam szeretni. Ilyen az idén ősszel nagy erőkkel hódító "szőrös-táska" trend. Megmondom őszintén, elképzelésem sincs, hogy ez melyik kifutóról, melyik tervezőnek az őrült agyából pattant ki, és szivárgott be a fast-fashion boltokba, de én egyszerűen imádom. Teljesen és abszolút nem praktikus egy olyan táska, ami mondjuk ne adj isten teljes egészében fehér/krémszínű vagy világosrózsaszín szőrből van. Gondoljunk csak bele, ha elmegyünk vele bulizni, letesszük az asztalra, ami ragad a sok évszázados kiborult piától. Már vége is. De közben meg mennyire jó már, hogy szőrös a táskád, meg még puha is. Tuti mindenki ezt akarja majd simogatni amitől megint csak tiszta mocsok lesz, de sebaj. Így amikor megláttam az újságban ezt a rémesen ronda, de mégis baromi menő darabot, tudtam, hogy nekem ezt be kell szereznem. Ha nektek is tetszik ITT tudjátok megvenni.

Neked melyik ruhadarab tetszik a legjobban? Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel a blogomra, és kövess be a Facebookon, az Instagramon, és SnapChat-en (lilla.samson) is.


2017. október 3., kedd

Korfu

Akik rendszeresen olvasnak, azok tudhatják, hogy az idei családi nyaralásunk célpontja Korfu szigete volt. Ez egy Ibuszos szervezett utazás keretében zajlott le, anyukám szervezte az egészet, és gondoltam hozok nektek róla egy beszámolót, arra az esetre, ha valakit szintén érdekelne ez a görög sziget!

A hotel medencéje, reggel 9-kor már itt pancsoltunk
Kezdjük azzal, hogy ilyen korán még soha az életben nem indultunk soha az életben sehova repülővel. A hajnali 4:20 nem éppen vidékbarát indulási időpont, ha azt vesszük, hogy nekünk éjfélkor el kellett itthonról indulnunk ahhoz, hogy kettő körül más Pesten legyünk. Apa és a barátom lefeküdtek aludni, de mi anyával ébren maradtunk, hiszen úgy sem tudtunk volna elaludni. Aki utazott már olyan repülővel/busszal amin csak magyarok vannak, annak szerintem nem fogok most újdonságot mondani. Hajnali fél három körül már sorban álltunk a check-in pultnál, persze mindenki össze-vissza tülekedett, fúrt, ahogy tudott, ami nekem a halálom, de ott a helyszínen kaptuk meg az ülőhelyünket, így "megértem", hogy minél jobb pozícióba akartak kerülni az emberek és már hajnalok hajnalán képesek voltak jóformán verekedni. Szerintem rossz lehet a karmám, vagy nem tudom, és előre is elnézést, de én ezt már nem tudom szebben kifejezni, vonzom a barmokat. Júliusban, mikor Milánóba utaztunk a másfél órás úton végig kellett hallgatnunk, ahogy a mögöttünk ülő férfi 200 ezer decibellel harsogja, hogy az ő lánya most vásárolt Amerikában 500 ezer dollárért fa szerkezetű házat. Hogy még soha nem volt nála, mert ő nem fog könyörögni senkinek, hogy beengedje az országába. Hogy a lánya középvezetői állásban dolgozik egy gyorsétterem láncnál, és saját irodája van. Hogy ő a csomagolástechinkában dolgozik amúgy sok hasznos információt megtudtunk a különböző vágó eszközökről, meg a fóliák méretéről stb. Hogy ő a LinkdIn-t használja bár itt valószínüleg a KickStarterre gondolt, hogy pénzt szerezzen a vállalkozása ötleteihez, és ez így ment másfél órán keresztül. A végén mindent tudtam róla meg a lányáról. Na most kb. ugyan ez történt. Hajnali háromkor, enyhén piros pozsgás arcú néni fennhangon sorolja, hogy most ért haza Portóból, és most ott fog házat venni egy közeli szigeten, ahol csak 400 ember lakik, és a többi, és a többi. Soha az életben nem fogom megérteni, hogy miért mániája az ilyen szintű nagyzolás a magyaroknak. Akár hova megyünk mindig ezt hallom... Szóval hajnali háromkor imára kulcsoltam a kezem, hogy csak nehogy a néni üljön mögöttünk végig, mert azt én nem bírom ki. 
Kékség mindenhol
A repülőút hál' istennek zökkenőmentesen lezajlott, a néni sem ült a közelünkben, és helyi idő szerint reggel nyolckor már meg is érkeztünk Korfura. Még a nap sem igazán kelt fel, jóformán szürkület volt. A reptéren kis táblákkal vártak minket, majd miután mindenki megkerült busszal el is vittek a hotelekhez, és este 16:30-ra közös találkozót beszéltünk meg, hogy az idegenvezető elmondhassa milyen programokon tudunk majd részt venni. Szerencsénk volt ugyanis anyának itthon még azt mondták, hogy kettőnél előbb nem tudjuk majd elfoglalni a szállást, ezért a bikinit, törölközőt könnyen hozzáférhető helyre tettük, hogy le tudjunk menni a strandra, de kb. fél órára rá, hogy megérkeztünk a hotelba, már szóltak is, hogy kész a szobánk. Addig pont meg tudtunk inni egy kávét, meg lőttünk pár képet, olyan korán ugyanis még senki nem volt a medencében, és jó kis fotókat lehetett készíteni, amibe egy ember sem lógott bele... Első nap nem fürödtünk a tengerben, csak lementünk körülnézni a parton, és mit ne mondjak, gyönyörű látvány volt. A barátom és én voltunk már Görögországban, így nem ért váratlanul a kristálytiszta víz, de ennek ellenére egyszerűen lenyűgöző látvány volt. Szeptember lévén azt hittük, hogy majd talán kicsit kevesebb ember fog a parton nyüzsögni, ennek ellenére minden nyugágy tele volt, és rengetegen fürdőztek a vízben is. Délután részt vettünk a közös megbeszélésen, ahol Gabi az idegenvezető hölgy felsorolta milyen programokon is tudunk majd részt venni. Több érdekes kirándulást is szerveztek számunkra, plusz autóbérlést is ajánlottak. Mi végül egy sziget-körútra fizettünk be, valamint két napra autót is béreltünk, hogy kicsit magunk is felfedezhessük a szigetet, hiszen jó sok mindent bejelöltem az útikönyvben, amit meg szerettem/szerettünk volna nézni. Minden utazással kapcsolatos honlap bőszen hangoztatja, hogy "két fajta utazó létezik" bla bla. Nos mi abba a kategóriába tartozunk, aki, ha egy új helyre megy, szeret minél több mindent felfedezni, így végül annyit nem pancsoltunk a tengerben, de legalább rengeteg csodás helyen jártunk.
Könyv és kávé, ami soha nem maradhat el
Mivel a szombati napunk végül nagyon-nagyon hosszú lett, ezért úgy döntöttünk, a vasárnapot teljes mértékben a pihenésnek szenteljük. Nem is csináltunk semmit, egész nap csak a parton feküdtünk, meg a medence mellett. Nekem vissza kellett fognom magam az olvasással, mert "csak" négy könyvet vittem magammal, de az Anna és a francia csókot jóformán egy nap alatt kiolvastam, és kicsit bepánikoltam, hogy a többi napra meg majd nem marad semmi. Mivel az érkezésünk előtti héten még végig negyven fokos hőség volt, ezért a tenger vize 25 fokos volt, ami eszméletlenül kellemes volt, nem úgy mint tavaly Franciaországban, amikor azt hittem ketté fagyok mikor belementem a világ 10 legszebb "titkos" strandja közé sorolt cassis-i tengerbe. Kb. 18 fokos volt a víz ott. Hideg. Szerettünk volna SUP-ot is bérelni, de sajnos azon a partszakaszon, ahol voltunk erre nem volt lehetőség, így csak a felfújható holmijaimat nyüstöltük, meg a barátom búvárkodott sokat. A víz alatt sok látnivaló itt sajnos nem volt, helyenként egy-egy hal úszkált, de ennyi. Viszont a GoProval, ami egy nagyon hasznos kis kütyü, szuper víz alatti képeket tudtunk csinálni. Este aztán vacsora után, -amit a Mamma's Taverna-ban költöttünk el, és amit csak ajánlani tudok, ha valaki esetleg Moraitikán jár- elmentünk autót bérelni a következő két napra. Másnap kora reggel így útnak is indultunk az úti cél pedig nem volt más, mint Korfu város, hogy egy kicsit azért kulturálódjunk is. 
Sellő élet, de tényleg
Először az Ázsiai művészetek múzeumának kertjében tettünk egy kis sétát, ahonnan gyönyörű kilátás nyílt a tengerre, valamint a régi erődre is, ami egy domb hegy tetején vigyázza Korfu városát. Innen mi felcaplattunk a Régi Erődbe, a szüleim nem jöttek velünk, ugyanis apa lába épp le volt sérülve, szegény alig tudott járni, a repülés miatti légnyomás pedig még jobban megviselte. A kövek már annyira le vannak taposva amúgy, hogy nem is volt egyszerű felmenni, össze-vissza csúszkált, és rendesen kapaszkodni kellett. A kilátás viszont mindenért kárpótolt minket. A tengert, a szárazföldet, és magát a várost is csodásan lehetett látni odafentről. A belépő pedig diák igazolvánnyal csak 3 euró volt, és kedvesen megelőlegezték Gábornak is, hogy diák, pedig egy ideje már kinőtt abból a korból. Hihi. Ez után kicsit sétálgattunk a város utcácskáin. Nagyon olaszos város, érződik rajta a velenceiek kézlenyomata. Szűk utcák, teregetés a két háztömb között, mindenütt kávézók, éttermek, az emberek ücsörögnek, hesszelnek, élvezik az életet. ÉS EGY SEPHORA. Sajnos mikor ott jártunk még nem jelent meg a Fenty Beauty, de nagyon meglepett, hogy Korfun egy Sephorába botlok, mikor még Bécsben sincs...Ebédeltünk is egy szerintem nem túl jó helyen a kiszolgálás borzalmas volt, de az étel finom, ha valaki Souvlakit szeretne enni, és imádja, ha utálatosak vele, akkor mindenképp térjen be a Pane e Souvlaki nevű helyre. A városnézés után még megnéztük a sziget egyik legnagyobb nevezetességét, a reptérre leszálló repülőket. Hihetetlen közel húznak el az ember feje felett, valami leírhatatlan élmény, aki szeretné az instagramomon meg tudja nézni a videót. Az embernek szinte olyan érzése van, hogy meg tudja érinteni a feje felett elhúzó gép hasát. És itt hangzott el a nyaralás egyik legviccesebb mondata is, a barátom ugyanis rám kiáltott, miszerint " ha látod, hogy elbaszta fuss felém.". Mintha akkor már nem lenne mindegy. De legalább jót nevettünk :D
A "Griffendél" strand
Ezzel el is ment az egész délelőtt, innen pedig a sziget egyik legszebb strandjára a Glyfada Beach-re vettük az irányt amit én következetesen egész héten Griffendél strandnak hívtam. Onece a Potterhead, forever a Potterhead. A partszakasz maga gyönyörű, érdekes, vöröses-sárgás színű homokkal, kirstálytiszta vízzel, és mivel épp fújt a szél, hatalmas hullámokkal. Emellett tipikusan görögös is, ami azt jelenti, hogy minden tele van szeméttel. Ha valaki például a szüleim először jár Görögországban, és azt szereti, hogy minden rendezett, tiszta, akkor lehet, hogy ez az ország nagy sokkot jelent a számára. Ugyanis itt se a füvet nem nyírják, se nem gazolnak, és a szemétszedéssel sem nagyon törődnek az emberek. Ennek ellenére csodás volt a part, és rengeteget ugráltunk a hullámokban, kicsit még búvárkodtunk is, bár Moraitika strandjához hasonlóan itt sem sok nézelődni való volt a víz alatt. Ezen a strandon amúgy hál istennek nem voltak túl sokan, így bőven volt hely hova lepakolni a cuccokat. Itt naplementéig maradtunk, majd hazafelé vettük az irányt. Mivel az utak nagyon szűkek és szerpentinesek ezért autóval is csak lassan lehet haladni, majdnem két óra alatt értünk haza, holott csak 50 kilométerre voltunk a hoteltől. 
Logas Beach
Másnap csak ketten vágtunk neki a szigetnek a barátommal, és első állomásunk a Sziget legmagasabb pontja a Pantokrator hegy volt. Rólam tudni kell, hogy a repülés után a legjobban a szerpentines úton való közlekedést gyűlölöm. Egyszerűen rettegek. Na már most. A hegyre egy nagyjából 1 órán át tartó szerpentinen való felkapaszkodás után lehet feljutni. Igazából nagyjából megmozdulni sem mertem, annyira markoltam a karfát, de hál' istennek felértünk, és csodás kilátás tárult a szemünk elé. A hegy tetejéről már Albániát is bőven látni lehetett. Szerettünk volna átmenni a szomszédos országba, de sajnos lecsúsztunk a hajókirándulásról. Sebaj, így legalább van indokunk megint útra kelni! A hegycsúcs 906 méter magas, szóval nem a világ legnehezebben meghódítható hegycsúcsa, de a tetején egy aranyos kis templom, szuvenír bolt, és rádió antennák várnak minket. a Kilátás pedig tényleg magért beszél, végig lehet követni, ahogy az út kanyarog a hegyekben, látni, ahogy a repülők leszállnak Korfu városába. és mint már említettem Albániát is. Ez után megálltunk egy kisvárosban/faluban aminek már nem emlékszem a nevére ebédelni, ahol a legfinomabb halat ettem már hosszú idő óta. Vagyis nem is halat, hanem királyrákot. Eszméletlen finom volt. Délután pedig következett számomra a nap fénypontja, mégpedig a Logas Beach. A Korfu jellegzetes partvonalát alkotó fehér sziklák mellett keskeny partszakasz húzódik. Olyan szerencsén volt bár igazából nem tudom, hogy ezt annak lehet-e nevezni, hogy tombolt a szél, így akkora hullámok voltak, hogy órákon keresztül csak ugráltunk a vízben mint a kisgyerekek. 
Ilyen önfeledten már régóta nem szórakoztam, eszméletlen jó volt. Tényleg jó formán ki sem akartunk jönni a vízből. Sajnos amúgy naplemente után hamar lehűlt a levegő, így már nem volt annyira kellemes fürdőzni, így aránylag hamar haza is indultunk. Útközben haza még megnéztünk a Golden View nevű kávézóból a kilátást, egy nagyon finom kávé mellett. 
A szerdai napunkat ismét pihenéssel töltöttük, olvasgattunk, a parton feküdtünk, ugráltunk a medencébe, párszor elmentünk a boltba, hiszen mindig eszünkbe jutott, hogy jajj kell még egy barack, kell még egy víz stb. stb. Aki amúgy görög szigetre látogat arra is készüljön fel, hogy ugyan a csapvíz nem káros az egészségre, de nem is ajánlják fogyasztásra. Nem kap tőle egyből hasmenést az ember, mint mondjuk Spanyolországban, vagy Mexikóban, de annyira nem is finom, így jó ha az első utunk a boltba vezet feltankolni jó pár üveg ásványvízzel.
Sissi-kastély
Csütörtökön került sor az idegenvezető által szervezett buszos-csoportos kirándulásra, aminek az első állomása nem más volt, mint a Sissi-kastély. Kevesen tudják, hogy Sissi rengeteg időt töltött Korfun, és ez a kastély az egyetlen, amit teljes mértékben a saját szájíze szerint építtette fel, a császári udvar beleszólása nélkül. Bár a II. világháború sajnos mint oly sok másik kastélyon Európában ezen is meghagyta a keze nyomát, a bútorok nagy része eltűnt, a freskókat csak nehéz munka során tudták restaurálni a legtöbb falat ugyanis kékre festették, ennek ellenére csodás látvány. Mindenkinek ajánlom, hogy aki Korfunk jár vegye bele a programjába a kastélyt, hiszen remek élmény, csodás kikapcsolódás, és legalább egy kis történelmet is magába szippanthat az ember. Innen egy kumkvat-likőr gyárba vezetett az utunk. A kumkvat - vagy más népen törpemandarin- egy eredetileg Japánban őshonos gyümölcs, ami Európában csak Korfun terem meg. Sajnos mivel én utálom a mandarint és a narancsot, ezt nekem nem volt nagy élmény, de a családom többi tagja szerint finom a kumkvat-likőr, szóval hiszek nekik. 
Canal d'Amour
A kirándulás harmadik állomás a sziget legszebb települése és egyben legszebb strandja volt, Paleokastritsa, na itt tényleg kristálytiszta volt a víz, mondhatnám azt is, hogy mint valami egzotikus szigeten. Igazából itt csak körbenéztünk, majd a sziget legrégibb kolostora felé vettük az irányt. Nagyon szép volt, de a tömeg miatt a templomba szinte lehetetlen volt bejutni, így inkább csak a múzeumot néztük meg gyorsan, ahol hatalmas fosszíliák voltak kiállítva, valamint az olivabogyó-préselőt, amivel a szerzetesek régen az olivaolajat készítették. Innen ebédelni mentünk a Bella Vista kilátóba, ahonnan mesés kilátás nyílt Paleokastritsa tengerpartjára. Valamilyen oknál fogva egész nyaralás alatt, engem és csak engem üldöztek a darazsak, de eszméletlenül durván. Minden egyes alkalommal, mikor elmentünk enni minden vicc nélkül egy darázsfelhővel a fejem körül kellett végig ülnöm. A barátomat, a szüleimet meg sem közelítették, nekem egész étkezés alatt hadakoznom kellett velük. Mérsékelten volt kellemes. A nap végére maradt a sziget másik leghíresebb nevezetessége, méghozzá a Canal d'Amour vagyis a Szerelmesek csatornája. A legenda szerint aki átúszik a barlangon (a képen az a fekete lyuk) kézen fogva a párjával, örökre együtt maradnak. A barlang átúszása a hullámzás miatt be van tiltva, de a legenda elvileg akkor is működésbe lép, ha csak kézen fogva belesétál az ember a vízbe. Belesétáltunk. És ki is jöttünk, mert itt annyira hideg volt a víz. Összességében a csütörtöki egy nagyon tartalmas és szuper nap volt, annak ellenére, hogy egész nap iszonyatos migrénes fejfájással küszködtem. Nagyon szép helyeken jártunk, és nagyon sok információval gazdagodtunk a görögök mindennapjairól, és magáról Korfuról is. Pénteken mivel sajnos lecsúsztunk az Albán kirándulásról megint egész nap pihentünk, szombaton pedig már repültünk is haza. 
Összességében egy szuper nyaralást tudhatunk magunk mögött, rengeteg mindent láttunk, rengeteg helyet fedeztünk fel, az egyetlen dolog, ami miatt úgymond csalódott vagyok, hogy nem jutottunk el Albániába, hiszen arra a kirándulásra már régóta készültünk. Ha valaki gondolkodik azon, hogy Korfura menjen nyaralni, én mindenképp ajánlom, de meg kell gondolni melyik részére megy az ember a szigetnek. Moraitikán ahol mi voltunk nem voltak bulizó angol fiatalok, de a sziget másik fele hemzseg tőlük, és ezt azért jobb elkerülni, ha valaki egy pihentető nyaralást szeretne. Amit mindenképp ajánlok, hogy ha ide látogattok béreljetek valamilyen járművet, amivel be lehet járni a szigetet, mert így ismerheti meg igazán az ember a helyet, ahol nyaral. A Pantokrator hegy szerintem kihagyhatatlan, és ha gyönyörű strandon akar strandolni az ember semmiképp ne hagyja ki Paleokastrtsát. Bár a Canal d'Amour strandja nem nagy szám, de megnézni azt is mindenképp érdemes. A Sissi-kastély is egy kihagyhatatlan program, nem tudom, hogy van-e rá lehetőség, hogy idegenvezetővel végigmenjen az ember, ha nem szervezett programon vesz részt, de ha igen, szerintem mindenképp érdemes befizetni rá, mert mi is rengeteg érdekességet tudtunk meg az idegenvezetőnk által. Persze egy kis strand és kikapcsolódás is mindenképp szükséges, hiszen nyaralni megy az ember. Szerintem összességéében jól leosztottuk a programokat. Volt strandolás, városnézés, minden ami kell! És akkor végezetül még pár kép a nyaralásunkból! 
Kilátás a Régi Erődből

Szintén :)

Persze SnapChatelni is kellett :D 


Ázsia Művészetek Múzeumának kertje

Korfu város


Logas Beach

Paleokastritsa

Mozaik a kolostorban

Sissi ezt a palfont nézegette

A győztes Achilleusz

A Pantokrator hegy tetején


Vlacherna-kolostor


Ha tetszett ez a bejegyzés, és nem szeretnél lemaradni a következőről kérlek iratkozz fel a blogomra! Valamint nyugodtan kövess be a Facebook oldalamon, az Instagramon, és SnapChaten (lilla.samson) is!


2017. október 1., vasárnap

Az utolsó őszi napsugarak

Már régen volt bármilyen outfit bejegyzés, így most hoztam nektek egyet. Mivel még ideiglenesen jó idő van ezért megpróbálom kihasználni az utolsó melegebb napokat, mielőtt előkerül a téli kabát, a sál meg a sapka. Igaz ezt a szettet régebben viseltem, de a hétvégén is megállta volna a helyét, hiszen még kellemes meleg volt a napon. Szeretném, ha még egy ideig ilyen idő maradna, de minden egyes nappal egyre hűvösebb van sajnos. Végül tényleg beköszönt az ősz.

Megmondom őszintén, nem igazán vagyok kibékülve ezzel a "bokalengetős" farmer trenddel. Nyáron, mikor meleg van, okés, de télen semmi értelme olyan farmerben rohangálni amiből kilóg az ember bokája. Én magamból kiindulva könnyen felfázok, aminek egy kilógó boka csak még könnyebben teret adna. Nagyon nehéz épp ezért mostanában farmert találnom. A Zarában például már jóformán lehetetlen olyant venni, ami nem jó 5-6 centivel a boka felett végződik. Sajnos ez is egy ilyen farmer, így csak tavasszal és a melegebb őszi napokon szoktam hordani. Én személy szerint nem szeretem a túl világos színű farmereket, így ilyen szempontból megint csak nincs egyszerű dolgom, hiszen nem sok szín van amit szeretek hordani. Mivel combban erősebb vagyok, ezért a sötétebb színek amúgy is előnyösek számomra alul, így a koptatás mintájával, és mértékével vigyáznom kell. Ezt a nadrágot nagyon megszerettem, mind színben mind fazonban kedvemre való, így a legtöbbször ezért nyúlok a szekrényben, ha nadrágot szeretnék hordani. A dereka is magasabb kicsit, ami nálam nagy előny, nem szeretek csípő farmert hordani. Szerintem iszonyatosan kényelmetlen, semmit nem lehet beletűrni, folyton lecsúszik, és ha valakin van egy kis felesleg még előnytelen is, hiszen "nagyon szép" muffin topot tud képezni. A csipkés felsőm szintén a Zarából van, amit még tavaly nyáron a leárazások alkalmával szereztem be, de szerintem egy örök darab. Teljes áron 70 (!!!) euró lett volna nevetséges de nekem sikerült 15-ért beszereznem. Sokkal reálisabb ár érte, akár mennyire szép is, nem ér 70 eurót... Leárazások alkalmával sokszor elgondolkozom azon, hogy az inditex boltok mennyire csak a pénzlehúzásra mennek amúgy. Sokszor előfordul, hogy a Zara teljes áron akár 70-80 euró termékeit a leárazások vége felé már 5-10 euróért árulják. Ha nem érné meg nekik nyilván nem adnák ennyiért, gondolom nem véletlen, hogy a Zara tulajdonosa immáron a világ leggazdagabb embere...
Mióta dolgozom minden éven meglepem magam egy drágább, minőségi designer darabbal. Ez lehet, hogy valakinek nem tetszik, mert "minek egy cipőre 300 eurót elkölteni bla bla.", de szerintem had döntsem el én, hogy a kemény munkával megkeresett pénzemet mégis mire költsem el. Én sem szólok bele senki másnak a vásárlási szokásaiba, mert semmi közöm hozzá, így más se tegye az enyémbe. Tavaly a képen látható Yves Saint Laurent cipővel leptem meg magam, ami azóta hatalmas kedvencem, mert annak ellenére, hogy iszonyatosan magas sarka talpa van, mégis nagyon kényelmes, és egy a mindennapi ruhatárba könnyen beépíthető darab. Főleg, hogy a háncstalpú platformos szandálok a Dolce&Gabbananak köszönhetően idén nyáron reneszánszukat élték. A másik nagy sláger pedig a kis méretű, kor alakú fogantyúval ellátott táskák, amik amúgy tovább tartják magukat az őszi évszakban is. Ez a Mangos táska nálam nagy kedvenc lett, egész praktikus a mérete, már ha nem kell minden holmiját a barátomnak is elpakolni, mert akkor eléggé szűkös. Jól kombinálható mindenféle szettel, akár elegáns, akár hétköznapi viseletről van is szó. A szettet egyébként egy délutáni kávézáshoz viseltem, de szerintem teljesen jól megállja a helyét akár munkába vagy iskolába is. Persze iskolába mondjuk azért a táskát lecserélném, hogy a több tonnányi könyv és füzet elférjen valahol :D

Az egyetlen dolog ami nálam soha, egyetlen összeállításból sem hiányozhat, az a karóra. Az első komoly órámat a ballagásomra kaptam, még 2013-ban, egy Marc by Marc Jacobs darab, és azóta is töretlenül hordom. Beszereztem mellé még egy elegáns fekete Daniel Wellingtont, amit szintén nagyon szeretek, főleg, hogy cserélgetni lehet a szíjait, így egy órát máris több stílusban viselhet az ember. Bár én egy kezemen meg tudom számolni, hányszor hordtam eddig a csíkos szíjjal, de ami késik nem múlik. Szerintem egy elegáns, szép óra sokat tud dobni egy átlagos szetten is. Télen például imádom a fekete garbó/farmer/csizma kombóhoz feldobni ezt az arany színű karórát, plusz egy nagy arany színű fülbevalót, és a szürke kisegér szettből máris egy sikkes összeállítást varázsolt az ember.
Szerintem az óra egy olyan dolog, amibe érdemes egy kicsit többet belefektetni. Igen az eBayről, AliExpressről nagyon jópofa órákat lehet potom pénzért rendelni, nekem is van, nem is egy, de kivétel nélkül mindegyik pár napon/héten belül megállt, mert lemerült az elem, vagy egész egyszerűen tönkre ment. És nem kell arra gondolni, hogy jó, akkor most mindenki mászkáljon több tíz, akár százezer forintos órákkal, mert nem. Az egyik kedvenc órám egy Casio darab, és nem volt tíz ezer forint sem. Mégis egy úgymond "örök darabot" kap általa az ember ami nem megy tönkre egy használat után, jó a minősége, és még elegáns is. Szóval ha valamibe, akkor szerintem egy szép órába igazán érdemes belefektetni! De akkor lássuk a többi képet az outfitemről :)





Farmer, felső: Zara
Táska: Mango
Cipő: Yves Saint Laurent
Óra: Marc by Marc Jacobs

Remélem tetszett ez a bejegyzés, hamarosan jelentkezek még egy ilyesmivel, ugyanis tegnap outfitet fotóztunk. Plusz utazási élménybeszámoló, könyvértékelés, októberi kívánságlista, minden, amit el tudtok képzelni! Ha tetszett a bejegyzés iratkozzatok fel, valamint kövessetek be a Facebook, az Instagram és a Snapchat (lilla.samson) oldalamon is!

2017. augusztus 28., hétfő

Őszi trendek, amiket kár lenne kihagynod!

Mivel sajnos egyre vészesebben közelít a szeptember, és ezzel a divat legfontosabb hónapja, ezért gondoltam megosztom veletek az előttünk álló szezon legfontosabb trendjeit. A szeptember mindig is nagyon fontos szerepet töltött be a divatvilág életében. A legendás Vogue szeptemberi kiadásának címlapján az egyik legnagyobb megtiszteltetés szerepelni. Idén ezt a megtisztelő "címet" nem más kapta meg mint az általam bálványozott Jennifer Lawrence, akivel rögtön több címlapot is készítettek, hiszen ez a 125. september issue. A divat hetek pedig jóformán már verik az ajtónkat, hogy megtudhassuk mit is fogunk jövő tavasszal és nyáron viselni. Talán az egyetlen szívfájdalmam a New York-i utunkkal kapcsolatban, hogy a NYFW pár nappal az érkezésünk előtt fog véget érni. Persze ezt nem panaszkodásként írtam, hiszen így is mesés lesz a világ legizgalmasabb városában eltölteni egy hetet, ebben millió százalékig biztos vagyok! 

A négy J.Law címlap együtt

Az én kedvencem, ha lehet ezt szeretném beszerezni
Nos, de akkor is kezdjünk hozzá az új szezon trendjeinek felfedezéséhez. 

1. Glitteres csizmák

Mióta az Yves Saint Laurent divatház bemutatta a glitteres csizmáit, és a magyar sajtó nagy felháborodására Rihanna másnap már viselte is őket Jézusom, hogy az istenbe képzelte ezt...egyértelmű volt, hogy az ilyen lábbelik uralni fogják az őszi/téli trendeket. Persze az eredeti Yves Saint Laurent csizmát, amire már a megjelenés utáni pillanatban várólista alakult ki, és a bolti ára 10 ezer dollár (kb. 2 600 000 forint) nem sokan engedhetjük meg magunknak, de azért akadnak olcsóbb megoldások is, hogy kövessük ezt a trendet. 


2. Zöld
3. Pink
4. Ezüst

Ezek a csizmák szerintem azért tökéletesek, mert bármilyen egyszerű outfitet fel lehet vele dobni. Mármint képzeljetek el egy teljesen fekete szetthez mennyire vagányul mutatna ez a halványrózsaszín glitteres csizma. Biztos, hogy senki nem mondaná rád, hogy "áh már megint ezt az unalmas feketét hordod". Amit egyébként nem értek, hogy is mondhat bárki, hisz a fekete soha nem unalmas. 

Ugye, hogy mennyire nem unalmas ez a szett?

2. Piros

Ki ne ismerné az untig ismételgetett, minden szezon elején a divatlapok elején villogó kifejezést "a narancssárga az új fekete" vagy "a pink az új fekete" vagy éppen "a fekete az új fekete". Nos ha ezt vesszük alapul, akkor az idei őszi-téli szezon feketéje mindenképp a piros lesz. Megmondom őszintén én ennek nagyon örülök, mert nagyon szeretem a piros színt. A tűzpiorosat. A bordót. A vöröset. Minden árnyalatát, és szerencsére tudom is horda. Valljuk meg, nem mindenki tud egy vérvörös koktélruhát viselni. Ebben a szezonban azonban már nem csak a "kis piros ruha" kerül terítékre, hanem jöhet minden, ami lángol. Akár a teljes szetted is lehet piros, tetőtől-talpig, de ebben az esetben mindenképpen ügyelj arra, hogy csak teljesen egyforma árnyalatú darabokat válassz, mert különben teljesen más hatást érsz el, mint amit szeretnél. 


9. Táska
12. Rúzs

Szóval a piros idén ősszel és télen nagyon fog menni, ami szerintem jó, hiszen télen mindenkinek annyira beszürkül az öltözködése. Vidám lesz egy-egy piros színfoltot felfedezni az utcán a szokásos fekete, szürke esetleg barna kabátok mellett. Persze mondom én mindezt úgy, hogy jóformán nagyon nyáron sem hordok ezeken a színeken kívül mást. Na de majd most a pirossal kivételt teszek! :D 


3. Tollak

Szerintem nagyon sokunknak volt egy olyan korszaka, amikor imádott mindent, amit tollak díszítettek. Nekem legalábbis biztosan. A tollas laptáskától elkezdve amit persze soha az életben nem használtam, de ha akkor nem veszem meg, meg is őrültem volna, a szoknyán keresztül a fülbevalón át, mindenem volt ami tollas. Persze nem ezek a lány kis pihe tollak, hanem kócsagtollak, vagy galamb tollak, vagy isten tudja milyen madárnak a tollazata, ami így visszagondolva elég gagyin nézett ki, de hát akkor az volt a menő... Idén viszont a sokkal lágyabb, és sokkal igényesebb kistesója köszön be, amit szerintem megint előszeretettel fogok viselni. 


Teljesen biztos vagyok benne, hogy ez megint egy nagyon megosztó trend amúgy. Mert amíg egy piros felsőt bárki szívesen felvesz addig nem vagyok biztos benne, hogy túl sokan akarnak például egy ilyen tollpamaccsal díszített papucsban villogni. Hiszen már a Rihanna által a Pumának tervezett szőrös papucs is hatalmas felháborodás tárgya állandó jelleggel a Glamour-onlinenon és egyéb más magyar hmm divatmagazin netes felületén. Mellesleg nekem az egyik kedvenc cipőm pontosan ez a papucs, mert mondhat akárki akármit, főleg úgy, hogy soha még csak fel sem próbálta, mert milyen undorító már bleee, eszméletlenül kényelmes, és igen, én még az utcára is hordom, akár milyen megbotránkoztató is. Ez is egy tipikusan olyan trend, amivel azért vigyázni kell. Mert amíg egy tollas fülbevaló, vagy papucs jópofa, nem biztos, hogy az egész szettemet erre a témára szeretném felépíteni, hogy a végén úgy nézzek ki, mint egy kakadu. Szóval csak csínján bánjunk a tollakkal, és nem lesz semmi gond! 


4. Vintage virágok

A virágok uralma már nagyon régóta tart a divatvilágban. Szinte nem múlik el úgy szezon, hogy valamilyen formában ugyan megújulva, de vissza ne térnének a bájos, nőies minták a kifutókon. Egy virágos ruhával soha nem lehet mellélőni. Mondhatni örök darab. Míg a nyáron a vidám, bohókás, színes virágokat hordtuk előszeretettel, a télre a borúsabb társai köszöntenek be. Hideg színek, könnyed anyagok, ez fogja jellemezni az őszi-téli virágainkat. 


3. Top
7. Táska

Ezt a trendet akkor tudod igazán "kiamxolni" idén, ha egy földig érő, lehetőleg sálgalléros ruhát szerzel be, ami természetesen valami könnyed anyagból, mondjuk muszlinból készült, és sötét virágminta van rajta. Garantáltan te leszel ezzel az összeállítással a legmenőbb a társaságból! 


5. Széles övek

Már a nyár elején elkezdték hódításukat a fűző szerű övek, az őszi szezonra viszont a csatos társuk kerül a porondra. Nem is volt még olyan régen, mikor vagy 15 ilyen öv lapult meg a szekrényemben, mindenhez ezeket hordtam, aztán az őrület szépen lassan lecsengett, de én voltam olyan okos, hogy egy kivételével egy ilyen övet sem dobtam ki. Így most nem kell újra beszereznem őket minden színben méretben és formában, hiszen sajnos már olyan öreg vagyok, hogy ismétli magát a divat. Ami tinikoromban menő volt, most 10 évvel később megint menő lett. A vastag öveket hordhatod ruhához, kabáton kívülre, egy pólóra ráhúzva, mindegy, a lényeg, hogy vastag legyen. 


3. Barna

Szerintem akkor mutat a legjobban, ha egy ruhára vagy kabátra húzza rá kívülről az ember. De nagyon jól tud működni ősszel egy ponchóra rákötve is, mikor még annyira nincs hideg, de már pulcsi nélkül sem lehet eljönni otthonról. Nagyon jól tud még mutatni akkor is, ha a ruháddal megegyező színben keresel egy jó vastag övet. A legjobb pedig az benne, hogy egy teljesen átlagos összeállítást, például egy pólóruhát is annyira fel tud dobni, hogy akár még bulizni is elmehetünk benne. 


Szóval ez lenne a szerintem öt legfontosabb trend, amit most egy csokorba gyűjtöttem nektek az őszre. Remélem tetszett ez a bejegyzés, és tudtam segíteni! Ha tetszett, kérlek iratkozz fel a blogomra, valamint nyugodtan kövess be a Facebookon, az Instagramon és Snapchaten (lilla.samson) is!